A Cylus-Ház egy Arany család. Régebben a Mars leghatalmasabb, pontosabban uralkodó családja volt.
Miután az Augustus-Ház sikertelenül megpróbálta megmérgezni a Bellona-Házat, a két Ház közti harban a Bellonák oldalára álltak. Halálra ítélték az Augustusokat, csak a kis Nerot kímélték meg, hogy egy Ősi Ház ne vesszen ki írmagostul. Felnevelték Nerot és később maguk támogatták az Augustus-Bellona frigyet. Az Uralkodó közbeavatkozott, meggyilkoltatta a Cylus-Házat két Olümposzi Lovaggal. Létezésüket teljesen kitörölték még a nyilvántartásból is.
"Egyetlenegy család létezett, aki mindannyiuknál hatalmasabb volt, a Cylusok, akik a Főkormányzót adták, és akik magukénak tudhatták a Szenátus és az Uralkodó bizalmát. Amikor gazdád, akit akkoriban még mindenki egyszerűen csak Nerónak hívott, hétéves korában vitába keveredett Julius au Bellonával, Nero apja megpróbálta lefizetni a Bellonák Barnáit, hogy vacsoraasztaluknál mérgezzék meg az egész családot. De a terv kudarcot vallott, és kitört a két Ház között a háború. Nero apja hűbéreseivel a Bellonák és Cylus Főkormányzó ellen vonult, mert ő habozás nélkül Julius au Bellona mellé állt. Az akkori Uralkodó nem avatkozott bele a viszályba, a családokra hagyta a háborúskodásukat. Idővel Nero apja visszaszorult Égeába, flottáit a Phobosnál szétverték, elfogták. Cylus halálra ítélte Nero apját és egész családját. Egyedül a kis Nerót kímélték meg, hogy ne vesszen ki írmagostul egy Ősi Család, akik már a Hódításban is hősiesen megmutatták magukat. Beszélik, hogy Cylus Főkormányzó a felégetett városban talált rá a kis Neróra, akit gyötört a szomjúság, még egy fürt szőlőt is adott neki, hogy csillapíthassa szomját. És utána udvarába emelte, maga nevelte fel. Húsz évvel később Nero becsületes, tiszteletre méltó személy hírében állt, nem is hasonlított gonosz apjára. Feleségül kérte Iona au Bellonát. Ő volt az öreg Julius legkisebb, legkedvesebb lánya. Jól ismertem magam is, a fiaim voltak a játszópajtásai. Nerót is ismertem, kedveltem, még ha kissé rideg ifjúnak is tartottam. Cylus Főkormányzó beleegyezett, mert azt remélte, hogy a nász végre feloldja a Bellona és Augustus-Házak közötti régi ellenségeskedést. Bellona és Augustus frigyre léptek. Gyönyörű menyegző volt. A Harag Lovagjaként magam is ott voltam az Uralkodó képviseletében. És remekül éreztem magam. Soha még olyan boldognak nem láttam Ionát, mint annak a szigorú fiatalembernek a karjai között. Ám azon az éjjelen, miután a Bellona család hazatért birtokára, egy csomag érkezett. Benne a leányuk feje, szájába egy fürt szőlőt és két jegygyűrűt tömtek. Julius au Bellona összetrombitálta teljes rokonságát, Cassius apját is ideértve, és a Citadellába repültek, hogy igazságot követeljenek a Főkormányzótól, mint a húsz évvel korábbi Augustus-lázadás idején is. Csakhogy régi barátjuk helyett a fiatal Nero au Augustust találták a trónon Pretoriánusai és két Olümposzi Lovag körében. Az egyik én magam voltam. Uralkodóm úgy ítélte meg, hogy Cylus veszélyes a Társadalom Rendjére, nekem legalábbis ezt mondta. Ezért a Cylus-Házat megsemmisítették, még a nyilvántartásból is törölték. Később megtudtam, hogy Nero az akkori Uralkodó lányával kötött szövetséget. Akit ma Octavia au Lune-ként ismerünk. Akkor még jóval fiatalabb volt, de atyját meggyőzte, hogy Nero kapja meg a Főkormányzói trónust és vele a bosszúállás jogát."
- Lorn au Arcos; Arany háború, 28. fejezet: Vihargyermekek